Belül ugyanazokat a sebeket
hagytuk hátra.
Hátat fordítottunk, és anélkül,
hogy megfordultunk volna,
halkan, de határozottan elindultunk.
Azt hittük, hogy megtaláltuk az egyetlen
dolgot, ami sohasem fog változni.
De amikor éreztük, hogy mégis megváltozik,
egy lépést hátráltunk.
csakhamar még több lépést tettünk,
hogy ne sérüljünk meg.
El akartam mondani, hogy köszönöm..
de nem tudtam kimondani.
Hiszen az túl szomorú lenne,
és olyan, mintha örökre búcsúznánk.
Ha egy nap újjászületek a mostani önmagamként,
Elindulok majd, hogy megkeresselek.
Mikor megzavarodtam
az új és ismeretlen táj láttán,
amit egy bizonyos napon
én magam választottam,
éreztem, ahogy egy hozzád hasonló,
gyöngéd szél átjár.
El akartam mondani, hogy szeretlek..
De nem tudtam kimondani.
Habár ez egy nagy hazugság,
de akkor mégis igaznak éreztem.
Ha egy nap újjászületek a mostani önmagamként,
Elmegyek majd, hogy megkeresselek.
El akartam mondani, hogy köszönöm..
de nem tudtam kimondani.
Hiszen az túl szomorú lenne,
és olyan, mintha örökre búcsúznánk.
El akartam mondani, hogy szeretlek..
De nem tudtam kimondani.
Habár ez egy nagy hazugság,
de akkor mégis igaznak éreztem.
Még ha valaki másként születek is újjá,
akkor is elmegyek és megkereslek.
|