(Cím:Hóvirág)
Egy ember árnyéka szegélyzi a járdát
Sétálsz a szürkületben
Mindig tart a kezem
Ha én vagyok az oldalad által lehet hogy nekem nem kell sírnom
A szelek hideggé válnak
És telet tudok szagolni
Fokozatosan, ebben a városban
Az évszakok változni fognak, ahogy közeledsz nekik
Ebben az évben az első hóvirágok virágoznak
Ahogy közelhúzódunk
Ahogy erre az időre tekintek
A boldogság túlcsordul bennem
Ha egymás szeretetétől függünk nem vagyunk gyengék
Én egyszerűen szeretlek
Ezek a gondolatok becsületesek a szívnek
Bármi történjen, amíg én veled vagyok
Kapom az érzést, hogy le tudok győzni bármit
Tudom, hogy örökké lesz ilyen életünk
Szóval imádkozom hogy ez így folytatódjon
A szél lengeti az ablakot
És éjjel felébredek miközben remegek
Megkockáztatok bármilyen szomorúságot
Mosolyt teszek az arcomra ezáltal
A hóvirágok leszállnak
Az ablakon kívül
Bár nem tudom hogy miért hagyják abba az esést
Be fogjuk festeni ezt a várost
Gondolkodhatunk
Kinek a kedvéért tesszük ezt?
De tudjuk ezt mert tudjuk a szeretetet
Ha te valaha elveszel
Csillag leszek, és meg fogom gyújtani az útvonaladat
Éjjel, amikor mosolyogsz, vagy könnyekkel nedvesítenek be
Én leszek az oldalad által, mindig és örökké
Ebben az évben az első hóvirágok virágoznak
Ahogy közelhúzódunk
Ahogy erre az időre tekintek
A boldogság túlcsordul bennem
Ha egymás szeretetétől függünk nem vagyunk gyengék
Ez egyszerű, én csak lenni akarok
Veled mint mindörökké
Szóval tudom érezni a szelídségedet
Hamisítatlan fehér hóvirág
Fosztogató fent ebben a városban
Minden szíveinkben gyorsan rajzoljuk az érzéseinket
Én ettől a pillanattól örökre veled leszek mindig
|