Fel�lt, kereste a l�nyt a tekintet�vel, �s amikor az felk�h�g�tt odament hozz� n�gyk�zl�b, nehezen, szapor�n v�ve a leveg�t.
- Rendben van... menny�nk egy�tt. –lihegte.

Arashi m�r majdnem bel�pett a lak�sba, amikor a ki�raml� zene hat�s�ra h�tra l�pett, hogy ellen�rizze, j� helyre j�tt-e.
Youkoso Nippon he irassha~i! -hallott meg egy ismer�s n�i hangot,
Ore-tachi itsudemo... -most az ismer�s f�rfi hangot,
GINGIRAGIN! -ezt pedig mindkett�t�l.
Hatalmas szemekkel l�pett be, melyek m�g jobban t�gultak, ahogy megl�tta a kever�g�pet, m�g�tte f�lhalgat�val legjobb bar�tj�t �s kis, m�soknak l�thatatlan bar�tn�j�t, a kez�k f�rg�n j�rt a lemezeken.
- He-Heaven? -sz�l�totta meg.
- Ah. J�kor j�ssz. -vette le a f�lhalgat�t, a l�nyka is �gy tett, intett neki egyet, a fi� bamb�n viszonozta.
- Ez meg... mi?
- Ja, semmis�g. -v�laszolt, j� kedv�nek t�nt. -N�ha el vagyok vele.
- Egy DJ-pult m�g�tt �llsz �s annyit mondasz, hogy el vagy vele?
- Igaz�b�l Tei tal�lta. -b�k�tt a l�nyra, ahogy egy c�d�t keresett.
- Egy r�gi, elhagyatott sz�nh�zban volt, amit diszk�nak haszn�ltak. Sz�ltam r�la Rew-nek. -adta a magyar�zatot.
- Soha nem l�ttam m�g ezt t�led. -hitetlenkedett a fi�.
- Mert mellettetek nem volt r� id�.
- Pedig nagyon �gyes. -b�lintott Tei.
- Te... DJ Ozma-t nyomatt�l? -k�rdezte, m�g mindig led�bbenve.
- Ja aaaz. Igaz�b�l a Mega ravex-en volt rajta. -v�laszolt.
- Van rajta Anna is, pont az amire a h�god t�ncolt a kos�rmeccsen, m�g r�gen. -csicseregte a l�nyka.
- Megmutatod? -k�rte a sr�ct�l a legid�sebb.
- Igaz�b�l az�rt mondtam, hogy j�kor j�ssz, mert szeretn�m ha meghalgatn�d az �n temp�mban.
A sr�c, m�g mindig k�bultan, lehuppant egy sz�kre. Rewrite visszavette a f�lhalgat�t �s belekezdett. Kezei pontoss�g�n, gyorsas�g�n, csukl�ja laza tart�s�n, karja f�radhatatlans�g�n Arashi azt gondolta ez csak egy �lom. Rewrite Heaven, a Death Metal-os, �jabban Trash Metal-t halgat�, kem�ny kin�zet� fi� lemezeket p�rget, r�ad�sul milyen j�l! Arashi, aki h�ga hat�s�ra sokf�le zenei m�fajban kitekintgetett messze nem hallott m�g ilyen j�t.
- Ezt valahogy k�ptelen vagyok felfogni. -d�nny�gte a v�g�n.

A l�ny egy f�nak d�lt. N�zte �jdons�lt partner�t, ahogy az b�k�sen aludt. T�zv�r�s haja a szem�be hullt, � odahajolt, hogy kisim�tsa. N�zte a feh�r arcocsk�t, majd arra gondolt, maga mennyivel s�padtabb, pedig ez a kisl�ny is el�g sz�ntelen. N�zte a puha kis kezet, majd a saj�tj�t maga el� emelve, a karcol�sokat, �s a csukl� r�sz�n egy z�z�d�st. Megszor�totta m�sik kez�vel, halkan felszisszent. Ism�t kisim�tott egy tincset a l�ny arc�b�l, kiss� meglep�d�tten vette �szre, hogy ujja nyoma v�r form�ly�ban ott maradt. �jra maga el� emelve n�zte, ahogy ujj�r�l av�rcsepp v�gigsz�nt eg�sz fels�karj�n, majd h�rtelen lecs�ppen a l�nyka arc�ra.
~ Emberek festenek be embereket a saj�t v�r�kkel. V�r k�vet v�rt. Talajtalanul, a leveg�nek t�maszkodom. L�gb�l v�tetett, leveg�v� lettem, mert nincs ami�rt kiny�jthatn�m a kezem. Mond, hogy ez hazugs�g, hazudj magadnak, hidd el, mert ett�l tal�n m�snap is felkelsz. N�zz a t�k�rbe �s ne �rezz semmit, nem l�tsz semmit. Kend sz�t a kormot a szememen, a karmok nyoma m�r behegedt alatta. Mosd ki a sz�db�l a nevemet, �br�nd�ts ki magadb�l. Sziv�rog a leheletem mint a v�r. –s�hajtott mag�ban.
�gy is volt. �ress�get �rzett mag�ban. Nem tudta merre fele halad, �s hogy egy�ltal�n van-e �rtelme m�g haladni. Nem arr�l volt sz�, hogy vissza akart volna menni azokba az id�kbe... csup�n kereste az eget, melyet elvesztett.
Nekid�lt a hideg f�nak, �tv�ve h�m�rs�klet�t. Ujj�t a sz�j�hoz rakta.
~ A fa hidege �les szavakat helyez a szemembe, �s a v�r �z�t a sz�mba.
Ism�t m�lyet s�hajtott, lehunyta a szemeit. Elm�lkedni kezdett. Semmi �rdekesr�l, legal�bbis, � nem tartotta azoknak. Csup�n eml�kek. Eml�kek, melyek m�ra elvesztett�k jelent�s�g�ket... �s m�gis... gondolni kell r�juk.

~ Vajon ism�t meg fogok �r�lni?
„A r�zsa vir�gz�skor kezdi m�sodik �let�t!”
„Az avarrejteki l�tusz k�tszer ny�lik!”
F�j hogy ennyire hasonl�t.
Ahogy erre gondolok lelkem minden kis darabja egyre k�nz�bban �g. �s ahogy egyre pr�b�lok m�sodj�ra vir�gozni �gy lesz egyre �get�bb.
Hi�ba mondj�k hogy „�n itt leszek veled mindig!”, hi�ba �lelnek meg. Hi�ba k�rik hogy fogjam a kez�ket �szint�n mosolyogva, nem tudom megtenni. Mert �k nem �rdekelnek.
Annyi rohadt ember �l, annyi rohadt �let l�legzik! Mi�rt pont neki nem lehet? Mi�rt pont �t kellett elvenni t�lem? Az egyetlen valakit akit tiszt�n szerettem, akinek ha belen�ztem a szemeibe egyb�l tudtam �szint�n mosolyogni! Minden egyes nap �gy kelek fel hogy Istenem add hogy csak �lom volt az eg�sz, legyen hazugs�g, k�rlek legyen hazugs�g! Azt�n r�j�v�k, �s a testem �sszeugrik a h�rtelen bel�m has�tott f�jdalomt�l. �lek a sz�nni nem akar� �rz�ssel, nem mutatva hogy minden m�sodpercben rajta j�r az eszem. Ha �nekelek az asztma okozta nyom�shoz ez t�rsul, szeretn�k v�gre belefulladni! Mert m�s nem hallja hogy ha �n �nekelek az mindegy mit, de mindig s�r az elveszett eml�kek ut�n, �s ezt csak ritkakevesek veszik �szre elv�tve, �s akkor is csak a legapr�bb r�sz�t sejtik, mag�nyosnak nem csak akkor �rezheted magad ha egyed�l vagy! Emiatt a v�gy�d�som az �g fel� nem tud cs�kkenni... minek vannak a sz�rnyaim ha nem tudok vel�k rep�lni?
Kisl�ny korom �ta szeretn�k egy bab�t. M�g kicsi voltam, amikor az utc�n s�t�lva, k�zel a sz�let�snapunkhoz egy piacon l�ttam egy bab�t.
Olyan sz�p volt mint egy Ball-Jointed Doll, de az eg�sz porcel�nb�l volt. Sz�p hossz� hull�mos sz�ke haja volt, nagy k�k szemei �s r�zsasz�n sminkje, menyasszonyi ruh�ban pomp�zott.. Mivel k�zel voltunk a sz�linapunkhoz, megk�rdezte, hogy szeretn�m-e azt, mivel nagyon sok�ig csak n�ztem.
�s �n azt mondtam nem.
Magam sem tudom mi�rt. �s most... szenvedek a hi�ny�t�l, mint mindig, ha r� gondolok.

Az id� egyre hidegebb lett id�vel, pont �gy, ahogy az � sz�ve is, �s sz�raz, ak�r szemei. Leejtette kezeit, �lettelen�l, f�jdalmasan, �pp �gy, ahogy a leveg�t vette lehunyt szemei m�g�tt.

Egy szor�t�st �rzett a kez�n. Odakapta a fej�t. Kokoa tov�bbra is aludt, �lm�ban fogta meg a kikarcolt kezet, mely a szor�t�s hat�s�ra v�rezni kezdett, ism�t befestve a l�nyka b�r�t.
Az � szemei pedig elkekerekedtek, �s csak n�zte a l�nyt, eg�szen addig, am�g arc�n l�v� d�bbenete vigyorba csapott �t. �gy lehetne ezt nevezni, hogy megvil�gosults�g. Vagy csak egyszer�en �j rem�ny az �letben marad�sra? Ilyen az ember, �letben akar maradni b�rmi �ron, �m � nem tartozott k�z�j�k. � vlt az, aki �gy fogalmazott, ha porba hull egy l�lek, annak egyed�l kell fel�llnia, ha m�r futni is szeretne szivesen fogja a kez�t, de fel�llni nem seg�t, azt mindenkinek egyed�l kell. �m ha � porba hullott, �s fel�llt, fut�sn�l nem akart seg�ts�get. �s lassan r��bredt, minden l�p�st az�rt tesz meg, mert rem�li egyszer olyannyira elt�ri a l�b�t, hogy t�bbet nem tud fel�llni. �m most az anyai �szt�n, mely egyszer majdnem elvette az �let�t ism�t fel�bredt, eme t�zv�r�s haj� le�ny l�tv�ny�n, �gy nem enged�lyezett az, hogy �r�kre lehunyhassa a szemeit. �let�ben el�sz�r �lni akart. �lni akart, hogy v�dhesse eme gyermek �lmait.
~ Milyen gyorsan v�ltozhat az emberi l�lek. El�bb m�g le akartam hunyni a szemeim �s t�bbet nem kinyitni... most pedig �bren akarok maradni, hogy � nyugodtan aludhasson. Deh�t, te az elej�t�l kezdve engem akart�l, igaz? Az�rt tartott�l velem, �s k�vett�l, b�rmennyire n�zhettelek leveg�nek. Te, aki itt fek�dsz mellettem �j rem�nyt adt�l nekem. M�g mindig keresn�m az eget, melyet elvesztettem. De m�r hozz� is szeretn�k tenni. �s a te lelked egy darabj�t is... rem�lem l�thatom majd benne... Kokoa.
A l�nyka kinyitotta a szemeit, fel�lt. Egy ideig csak n�zte a v�rv�r�s szemeket, majd felocs�dott.
- Real, te v�rzel!
- Real? –ism�telte, mire a l�ny �sszeh�zta mag�t.
- �n... sz�val... �gy neveztelek el... nem mondtad meg a neved, ez�rt �n... �gy �rtem... nem �lhet�nk n�v n�lk�l... senki sem �lhet n�v n�lk�l.
A l�ny lassan lehajtotta a fej�t, �s megszor�totta Kokoa kez�t.