- Mikor m�sz orvoshoz? –k�rdezte h�rtelen a fi�t�l.
- Nem megyek. Ink�bb vizsg�lj meg te. 
Arashi b�lintott �s elv�gzett n�h�ny rutin vizsg�latot, de el�bb letette a kish�g�t az �gyra.
- Na? –k�rdezte.

Arashi hosszasan t�pel�d�tt. Nem tudta hogy mondja el a fi�nak. Belekezdett egy m�g sz�m�ra is er�s, tudom�nyos magyar�zatba, de Rewrite f�lbe szak�totta.
- Tudod hogy ut�lom a kertel�st!
- H�rom �v. Tal�n n�gy. Ennyit m�g �lhetsz. –hajtotta le a fej�t. Rewrite kis id� ut�n k�nj�ban kuncogott.
Reggel, mikor Blair kinyitotta a szem�t egyb�l a konyh�ba ment, mert hallotta a b�tyja hangj�t. 
Rewrite-aal szemben �lt.
- Itt t�lt�tt�k az est�t? –k�rdezte b�tyj�t�l, aki b�lintott. Blair bement a f�rd�be �s elkezdte kif�s�lni a haj�t.
A kisebbik fi� bement az egyik szob�ba �s egy piros szalaggal j�tt ki. Mikor a l�ny kij�tt sz� n�lk�l m�g� ment �s �sszefogta vele h�tul hossz� haj�t.
- K�sz. –mondta alig hallhat�an, a sr�c csak b�lintott �s vissza�lt. Blair be�lt testv�re �l�be �s belekortyolt a pohar�ban l�v� valamib�l, majd azonnal a mosd�ba rohant.
- Mi az? –n�zett ut�na a hossz� haj�.
- Nem szereti a tejet. –b�k�tt a pohar�ra.
- � se?
- Ut�lja, ak�rcsak te. 
Blair s�padtan j�tt vissza �s be�lt ism�t testv�re �l�be.
- Mondhattad volna hogy tejet iszol. –ny�gte.
- �gy viccesebb. –r�h�g�tt fel, mire a l�ny fel�llt �s be�lt Rewrite �l�be.
- Mi az? –n�zett le a l�nyra kiss� v�r�sen.
- Jaj ne m�r, gyere vissza, tudod hogy csak heccelek! A nagyobb testv�r�knek k�teless�g�k piszk�lni a kisebbet! Gyere m�r vissza! –mondta mire a l�ny fel�lt �s vissza�lt. Rewrite szomor�an elmosolyodott. 
~ Sz�val ennyi. Csak az�rt j�tt hozz�m, hogy h�zza a b�tyja agy�t. Ennyi. 

A v�r�s haj�, fekete szem� l�ny vir�gok k�z�tt fek�dt. S�rni szeretett volna. Tudta, hogy amit m�sok �letnek neveznek az neki nem adatott meg. Mag�nyos, szomor�, kev�ske eml�keire gondolt. 
Egy kisl�nyt l�tott maga el�tt, aki ugyan�gy n�zett ki mint �. Egy s�t�thaj� n� mellett fek�dt, aki �nekelt neki �s simogatta a h�t�t. Szomor�, de kellemes dal volt. �rezte a kellemes illat�t, szorosan hozz�b�jt. 
�jabb k�p, az a n� aki vele volt az erd�ben fek�dt, haj�t befogta saj�t v�re. � odafutott hozz� �s k�ny�rg�tt, hogy ne hagyja el. �m a n� miel�tt sz�lhatott volna lehunyta a szemeit.
Tal�n ez a legrosszabb eml�ke. Nem tudta felfogni, hogy ez tal�n t�nyleg megt�rt�nt. T�bb eml�ke nem is volt, csak a n�r�l, aki mindig vigy�zott r�, seg�tette, nevelte �s foglalkozott vele. �s � m�r nem �l.
Lassan �llt fel a vir�gosb�l. Nem tudott s�rni. Soha nem tudott. Pedig most igaz�n szeretett volna.

Misa Touya mellett �lt egy kihalt kis parkban. Tudta, hogy ez lesz az utols� es�je annak, elmondja hogyan �rez ir�nta.
- Sz�val mi�rt j�tt�nk ide? –k�rdezte a fi�. 
- Ma v�ge mindennek. –n�zett az �gre.
- Igen, tudom. Pont ez�rt k�ne ink�bb edzen�nk! 
- Nem, nem kell! –ki�ltott.
- Hogy? –n�zett r� agg�dva.
- H�t nem �rted? Ma v�ge mindennek. Annyi dolgunk lenne m�g…annyi mindent kellene m�g �t�ln�nk. 
- F�lsz a hal�lt�l?
- Igen. F�lek att�l, mi lesz. Szerintem most mindenki f�l. Az utols� napunkon �gy gondolom v�gre egyenesen kell besz�ln�nk egym�ssal. Yoru most is a r�zsasz�n l�nnyal, Pinky-vel van.
- MI?! –pattant fel �lt�b�l.
- HAGYD M�R ABBA! Nem �rted?! Ez az utols� napunk! Had legyenek most egy�tt! A marad�k id�t Pinky…had t�ltse azzal akit szeret.
- �gy besz�lsz mintha tudn�d mit �rez. –�lt vissza.
- Csak azt mondom, hogy az utols� napot had t�lts�k egy�tt. Te is Orime-vel lenn�l, nem?
A fi� nem v�laszolt. Hossz� percek ut�n sz�lalt meg: - Te mi�rt nem azzal vagy, akivel szeretn�l lenni?
Misa szomor�an elmosolyodott: - Mert az sajnos nem veszi �szre, hogy �n szeretem. De lehet, hogy jobb is �gy.
- H�t…ha ez az utols� napunk…menj �s mond meg neki.
Misa csak b�lintott. Ism�t hossz� percek teltek el, most � sz�lalt meg: Touya… -sz�lt halkan.
- Igen? Szeretn�l mondani nekem valamit?
Misa n�h�ny m�sodperc ut�n ism�t megr�zta a fej�t: - Nem. Semmit. –mosolyodott el. Lassan k�zelebb cs�szott hozz� �s nekid�lt. M�r ez is el�g, gondolta, hogy ha ezt a napot �gy t�ltheti el vele. A fi� �tkarolta a v�ll�t. 

Yoru szorosan �lelte Pinky-t az �gyban. A l�ny m�r nem sz�molta h�ny alkalma volt a fi�val. Szorosan hozz�b�jt, kis puszit adott a sz�j�ra.
- Izgulsz? –sz�lalt meg a sr�c.
- Tal�n. Egy kicsit. 
- Ha lenne b�rmi amin v�ltoztathatn�l az �letedben, mi lenne az? 
- Nem nagyon van. Tal�n nem engedn�m hogy a sukebanokkal sz�tszakadjunk. Tal�n nem engedtem volna, hogy Blair azt higgye halott vagyok. Nem v�ltam volna el t�led soha. �s m�g er�sebb� kov�csoltam magam volna lelkileg. Azt hiszem csup�n ennyi. Neked van?
- Nekem? Tal�n…hogy megpr�b�ltam volna jobban a csapatom r�sze lenni. M�s nincs. B�szke vagyok az �letemre. Persze nem mondom, hogy nem akarok tov�bb �lni de…nekem �gy most j�. 
- Ha �gy �rzel, akkor m�r �n sem agg�dom. 

Yukari a k�rh�zban seg�dkezett Nuru-nak.
- Aranyos vagy, hogy m�g ezt a napot is velem t�lt�d. –mosolygott r� a fi�.
- Te vagy a legjobb bar�tom, ez csak term�szetes. –b�lintott.
- Te is nekem.
- Egy�bk�nt…mi�rt dolgozol m�g ma is? Hiszen ez az utols�.
- Pont ez�rt. Mert ez az utols�. Tudod, ap�m is orvos volt. Im�dta a munk�j�t. Szerettem volna tov�bb vinni amit � csin�lt, de…nem vagyok biztos bene, hogy mindig j� d�nt�st hoztam. �gy vezekelek, hogy m�g ezen a napon is dolgozom. De te mi�rt nem t�lt�d a csal�doddal, vagy a bar�taiddal?
- Mert mindenk�pp egy kiv�lasztottal szeretn�k lenni. Azzal akit a legjobban szeretek. 
Nuru odal�pett hozz� �s �t�lelte. Nem szerelem volt k�zt�k, de nagyon er�s bar�ts�g, tisztelet, meg�rt�s. 

Mijuni a szob�j�ban volt, ugr�lt, futk�rozott, pr�b�lta elfoglalni mag�t. Kaito az�rt nyitott be, mert m�r nagy volt a hangzavar.
- Te j� �g, mit csin�lsz?! –ki�ltott r�.
- B�rmit, hogy eltereljem a figyelmem! –ki�ltott vissza.
- Elterelni? Mir�l?
- Csak estig! M�r v�rom!
- Tudod egy�ltal�n mi lesz este?
- Persze! De �n m�r v�rom! Utolj�ra egy�tt k�zdeni mindenkivel…csod�latos lesz. F�lek, de ez se baj. 
Kaito d�bbenten n�zett h�g�ra. Az utols� napra csak megj�tt m�g neki is az esze. –gondolta mag�ban, le�lt egy sz�kre �s csak n�zte hogy a h�ga kitombolja mag�t.

Arisa az utc�n s�t�lt. Tudta testv�re kivel van. �s tudta, nem helyes ahogy testv�re ir�nt �rez, � m�gis…szerette a fi�t. Nem csak bar�tk�nt vagy testv�rk�nt. Valaki mell� s�t�lt, cigaretta szagot �rzett, �gy odafordult.
- Azt hittem leszokt�l. –mondta k�sz�n�s helyett.
- �gy is volt. De ma m�r had ne keljen ezen gondolkodnom. –s�hajtott Ayumi �s nagyot slukkolt a cigarett�b�l. 
- Mi�rt nem vagy te is egy bar�toddal?
- Azzal vagyok. –sz�vott ism�t nagyot.
- �n? –k�rdezte halkan, mire Ayumi �tfogta a v�ll�t.
- Ha nem is l�tszottunk h�-de-j�-bar�toknak, �n most m�gis veled szeretn�k lenni Arisa. Nem tudom mi�rt. De most veled szeretn�k lenni. Baj?
- Nem. �n is veled szeretn�k lenni. – karolt a l�nyba.

Arashi a buszmeg�ll�ban v�rta Orime-t, aki SMS-t �rt neki, hogy j�jj�n oda. Mikor a l�ny oda�rt szok�sos k�t puszival k�sz�ntek egym�snak, �s elindultak s�t�lni.
- Mi volt az a nagyon fontos?
- Csak mondani szeretn�k neked valamit.
- Na, mondjad.
- Az, hogy Rewrite nyavalyg�s pics�nak nevezett engem, az nagyon f�jt. Azt hittem mindenki szem�ben az vagyok. De �n nem vagyok nyavalyg�s picsa! Vagyis m�r nem! Feln�ttem a m�sik vez�r szerep�re, er�s leszek, �s nem fogom hagyni magam!
- Ezt akartad csak?
- T�bbek k�z�tt. Azt is el akartam mondani, hogy tudom, hogy tudom, nem p�tolhatom Rose-t egyik�t�k �let�ben sem, sem a tiedben, sem Rewrite-�ban. de �n akkor is feln�zek Rewrite-ra! �s akkor is �gy �rzem, mintha a b�ty�m lenne. N�ha b�ntudat gy�t�r, mintha lecser�ltem volna Touya-t.
Arashi szomor�an nevetett fel: - Blair is �gy �rzi, hogy csak egy p�tl�k.
- P�tl�k? –k�rdezett vissza Orime.
- Majdnem sz�letett egy h�gom. De az �desany�m belehalt a sz�l�sbe, �s a l�ny is. N�ha �gy �rzem Blair az a gyermek reinkarn�ci�ja. H�rom nap elt�r�ssel, de h�t J�zusnak is kellett h�rom nap mire felt�madt. Blair gyakran �gy �rzi hogy �n a v�rszerinti h�gom p�tlom vele. De ez nem �gy van. Tudod, nagyon ki voltam bukva a v�rszerinti miatt, de m�r nem is �rdekel. Mert Blair nekem t�nyleg a h�gom. Szeretem.
Orime feln�zett az �gre, kiny�jtotta a kez�t: - �n azt hiszem szerelmes vagyok bel�.
- Mi? –n�zett r�.
- M�rmint, ez nem olyan szerelem. Ez m�s. Ez az, amikor a lelkem szerelmes az � lelk�be. Nagyon szeretem. Tudom hogy ez szerelem, mert az vagyok norm�lis �rtelemben is, csak persze egy fi�ba.
- Te szerelmes vagy? –�llt meg h�rtelen, mire Orime megfordult, mosolyogva b�lintott.
- Igen, m�r bizton tudom.
- �s…a fi� viszont szeret t�ged?
- Nem tudom. Rem�nykedem benne.
Arashi k�nosan felnevetett �s megd�rzs�lte a tark�j�t: - Akkor gondolom es�lyem se lenne n�lad. 
Orime h�rtelen megtorpant. R�n�zett, �rezte hogy a sz�ve a tork�ba ugrik. 
- Meg�g�rtem Rewrite-nak, hogy nem veszlek el t�le. Cser�be meg�g�rte nekem, hogy nem veszi el t�lem Blair-t.
- �rtem. –s�hajtott. 
Mentek kis ideig, majd Arashi h�rtelen megfogta a l�ny kez�t: - �s ha nem lenne az �g�ret, meg a sr�c akibe szerelmes vagy? Csakhogy tudjam mire sz�m�thatn�k.
- Te vagy az a sr�c. –szor�totta meg a kez�t. Arashi lehunyta a szemeit �s apr�, k�nnyed puszit adott a l�ny sz�j�ra, aki �gyszint�n lehunyta a szemeit.
Ezt�n szorosan �lelt�k egym�st sok�ig.

Blair r�gy�jtott egy Black-re. Tudta, most mindenki azzal van akit a legjobban szeret. Tudta hogy a m�sik �let �s az egyik hozz�tartoz� szerelmes csapatt�rsa egy�tt vannak valahol, hogy az � kis r�zsasz�nja �s annak a fi�ja egy�tt vannak, hogy a sr�c akivel k�z�s titka van �s a kis h�sn�je egy�tt vannak, hogy az elv�laszthatatlan testv�rek egy�tt vannak, hogy z�ld sukebanja �s annak feh�r haj� bar�tn�je egy�tt vannak, �s hogy b�tyja �s legjobb bar�tn�je is egy�tt vannak. M�r csak azon tanakodott vajon l�pnie kellene-e �s megl�togatn�-e a sr�cot, aki egyre t�bbet j�rt a fej�ben. Lassan fel�llt �s kil�pett a lak�sb�l, bez�rta.
Ahogy elindult esni kezdett az es�. Csurom vizesen kopogott Rewrite ajtaj�n�l. A fi� egy feh�r p�l�ban �s egy laza farmerben volt.
- Jesszom’ gyere be gyorsan miel�tt megf�zol! –h�zta be a karj�n�l fogva.
- Zavarlak? –k�rdezte. Eg�szen �ssze�lt�ztek, rajta is egy feh�r p�l� volt, csak farmerszoknya hozz�.
- Nem. K�rsz meleg te�t?
- Nem szeretem a te�t.
- K�v�t?
- Azt igen, k�sz�n�m.
A fi� hamar meg is csin�lta. Blair a laptopb�l �rad� sz�mra lett figyelmes, felnevetett.
- Mi az? –n�zett r� a fi�.
- Te t�nyleg hallgatod Anna Tsuchiya-t�l a Loser-t? –nevetett.
- Jah . –nevette el mag�t � is –Nem rossz sz�m. �s a te aj�nl�soddal van, m�g ha szem�tked�sb�l is mondtad.
Megitt�k, majd a fi� el�kapta a git�rj�t �s egy sz�p dallamot kezdett j�tszani.
I can feel, I can feel you near me,
 Even though you're far away
I can feel, I can feel you baby, why? –�nekelte hozz� Blair. A fi�t ez nagyon meglepte. Nem hitte volna, hogy a l�ny imseri, hiszen m�g � maga sem tudta mi ez, csak a git�r r�szt ismerte. Mikor v�ge lett d�bbenten k�rdezett: - Ezt honnan ismered?
- Te honnan?
- Reita mutatta.
- Gondoltam. �n mutattam Reita-nak. Avril Lavigne-t�l a Why. Nem szeretem, de vannak j� sz�mai. �s Reita nagyon szerette ha ezt �nekeltem neki, �gy megtanulta git�rozni.
- Hi�nyzik?
- M�r nem sok�ig. B�r ha l�tezik Pokol meg Menny akkor tov�bbra is hi�nyozni fog. 
- Ezt hogy �rted?
- � a Mennyben van. �n Pokolra ker�l�k. Isten ut�l engem, az �rd�g�t meg m�g csak nem is �rdeklem. Ez�rt eld�nt�ttem, ha lejutok a Pokolba fel�llok az els� katedr�ra �s elord�tom magam ’MEGJ�TT A POKOL HERCEGN�JE!!!”
- Te nem is f�lsz? 
- Nem.
- Pedig szerintem mindenki f�l a hal�lt�l. Azt hittem te is.
- �n nem. �n a f�jdalomt�l f�lek. A hal�lt�l m�r r�g nem tudok rettegni. A f�jdalom, az amit�l rettegek. De ez se �rdekel m�r nagyon. Ma v�gre v�ge lesz mindennek.
- Mind ezt hissz�k…pedig mi lenne ha megmenek�ln�nk?
- Hogy mi lenne? Csoda!
- Na, ne viccel�dj! –nevetett.
- J� elh�ly�lni, de…akkor is csoda lenne az. 
- Ennyire nem hiszel magadban?
- Nem ismerem magam. Ha belen�zek a t�k�rbe csak egy idegen van el�ttem…ki�llok a napf�nyre, feln�zek �s h�nyok. Azt�n megpr�b�lok ism�t belen�zni a t�k�rbe, �s tal�n m�r l�tok egy kis rem�nyt. De nem vagyok optimista, h�t �jra h�nyok.

A v�r�s haj�, fekete szem� ism�t a vir�gosban fek�dt. N�zte a csod�s naplement�t. Nem akarta a teljes s�t�ts�get. Tudta, onnant�l nincs tov�bb. 
- Levo. –ejtette ki saj�t nev�t. Latinul azt jelenti f�ny, ezt tudta. Nem siker�lt s�rnia. Eld�nt�tte, hogy nem is fog. Az utols� napj�n m�r nem. Eld�nt�tte, hogy legyen ak�rmi, alakuljon b�rhogy, � ma meghal. Nem akart tov�bb l�legezni, �gy �rezte nincs joga hozz�, hiszen � val�j�ban…
M�g csak gondolni sem akart erre. 
Ism�t az eml�keire gondolt, amikkel m�r nem tudott tov�bb �lni. Kicsit f�lt, de ink�bb k�v�ncsi volt a ma est�re. Rem�nykedett benne, hogy m�g meg tudja n�zni, ahogy teljesen lemegy a nap. 

A f�nyben j�r�k �s a s�t�tben j�r�k k�s� este futottak �ssze v�letlen�l ann�l a bizonyos r�tn�l.
Esni kezdett ism�t, majd egy hatalmas robban�st hallottak.
Elkezd�d�tt.