Rewrite visszanyerte a látását, felpattant és kifelé kezdett futni.
A z a valami már nem élt. Rewrite kardja a földön volt. Valami más állt ki abból az izéből. Kard az is, de nem Rewrite-é. Egy árnyat látott miközben kihúzta a kardot, majd eltűnt.

Egy hét telt el, és nem találkoztak több ilyennel. Orime néha kiment Tei-hez, de még ő sem tudott semmit Rewrite-ról, ugyanis a fiú nem járt be az iskolába.
- Orime! –szólította meg valaki.
- Sakura? –nézett a háta mögé miközben hazafelé ment az iskolából.
- Rég láttalak. –mosolygott, a vállain fülhallgatók lógtak, hangos zene ment benne.
- Tudom, ne haragudj. Csak mostanság nem nagyon érek rá.
- Miért, mi olyan fontos neked mostanság? –kérdezte, de ekkor Orime előre szegezte a tekintetét. Szemei erősen csillogni kezdtek. Futni kezdett és megállt valaki előtt.
- Hát jól vagy? –kérdezte szinte sírva.
- Na hagyjál békén! –köpött a lány mellé és tovább indult.
Orime összehúzta magát. Nem tudta, de úgy hitte a fiú haragszik rá amiért ráhozta a bajt. Pedig ez nem volt igaz, csak egyszerűen a srácnak rossz kedve volt.
- Nem is beszélsz velem most meg csak úgy elfutsz? –szidta meg Sakura barátnője, Rewrite visszafordult kikerekedett szemekkel. Döbbenten indult meg a lányka felé, Orime nem értette. A srác Sakura elé állt, az megszeppenve nézte őt. Rewrite Sakura álla alá helyezte a kezét és megemelte a lány fejét, Orime azt hitte most meg fogja csókolni szegény kis Sakura barátnőjét.
- Szia. –szólt neki néhány másodperc után kedvesen, mire Sakura elmosolyodott.
- Szia. Hogy vagy?
- Jól. És te?
- Remekül.
- Akkor jó.
- Aggódtam miattad.
- Nem kell engem félteni.
- Helyes.
- Lovely Mocochang-ot hallgatsz?
- Ismered?
- Fanolom.
- Végre valaki! Most akartam rózsaszín kontaktlencsét venni, nem jössz el velem? És közbe megbeszélünk mindent.
- De, szívesen. –a lány belekarolt a fiúba és megindultak.
- Tulajdonképpen én akartam veled beszélni Heaven-kun, vagyis Rewrite-kun.
 Rewrite hátra fordult, majd Sakura-ra nézett: - Honnan ismered?
- Barátnőm. Nagyon kedves lány, ha nem zavar téged akkor jöhetne ő is.
A fiú csak vállat vont, Orime melléjük futott.
- Ismeritek egymást?
- Ő mentette meg az életem múltkor. Ő az-az árny aki bevitt a temetőbe. –nézett kedvesen Sakura-ra, aki ugyanúgy nézett rá.
- Szóval nem is ismered de ilyen kedves vagy vele? Engem meg folyton piszkálsz és Tei-t is! És Sakura te mióta látod azokat?
- Miket? –nézett Sakura Rewrite-ra.
- A dögöket.
- Ügyesen elnevezted őket. Hívjuk Carcase-nak, az angolul a dög.
- Bejön a stílusod kiscsaj.
- Rewrite! –sikított Orime.
- Mi van már?
- Azonnal magyarázd meg miért vagy hírtelen ennyire jóba a barátnőmmel és engem miért nem szeretsz!
Saakura nagyot nyelt, Rewrite finoman eltolta magától és Orime-hez ment.
- Mert megmentette az életemet, mert van stílusa, mert jó a fizikuma. Te ezzel szemben eddig csak idegesítettél.
Orime lehajtotta a fejét.
- Legyél vele kedvesebb, jó barátnőm. –motyogta halkan Sakura, mire a srác csak válat vont.

- Szóval mióta tudsz ezekről a lényekről Orime? –kérdezte Sakura séta közben.
- Csak nemrég óta tudjuk. És fogalmam sincs arról mit tudnánk csinálni, hogy kezeljük ezt.
- Na nem mintha annyira fontos lenne. Csak bementek a temetőbe és kész. –mondta Rewrite.
- Azért ez nem ilyen egyszerű. Mondjuk nem fogok vitatkozni Rewrite Heaven-el. –kuncogott Sakura.
- Ne már hogy a hírnevem még a kisebbekhez is eljutott. –vigyorgott.
- Pedig de. Mindenki fél tőled. És én megmentettem az életed! –büszkélkedett.
- Jól van kislány, ügyes vagy, legközelebb majd én húzlak ki a szarból.
Ezzel Orime és Rewrite elmesélt mindent Sakura-nak, a megismerkedésüktől kezdve.
- Nahát! Orime nem is mondtad hogy pont ő védett meg téged!
Beértek a szemüvegeshez. Sakura már jó ideje próbálta feltenni magának a lencsét, de sehogy sem sikerült.
- Várj, megmutatom. –mondta a legidősebb és kiszedett valamit a szeméből majd visszahelyezte nagyon lassan.
- Te szemüveges vagy? –kérdezte Orime.
- Aha, de lencsét hordok.
- Szóval a másik szemed azért narancsos mert színezett a lencséd? –kérdezte Sakura
- Nem, azon nincs lencse.
- Azóta ilyen amióta először vörös lett? –most Orime kérdezett.
- Nem. Igazából azért narancssárga mert allergiás vagyok és amikor elvesztettem lila lett de utána narancssárga.
- Elvesztetted? –suttogott.
- Aha. Nem látok rá. Vak vagyok a bal szememre.
Orime lesütötte a szemeit, Sakura is.
- Kislány figyelj mert nem jó játék be meg kivenni a lencsét. –terelte gyorsan a témár Rewrite mert észrevette hogy a lányok kínosan érzik magukat. Orime-nek ez nagyon jól esett. Kis idő múlva Sakura egészen jól belejött, az üzletből már rózsaszín szemekkel jött ki.
Sikítást hallottak, Rewrite szeme vörös lett.
- Lányok a temetőbe! –szólt, ám ekkor Orime kezében megjelent egy kard.
- Mi…mi ez?
Rewrite erősen öszpontosított és az övében is.
- Ezt hogy csináltad? –csodálkozott Sakura.
- Tudod milyen volt a kardod?
- I-igen.
- A kardodra rá volt írva egy név. Próbálj visszaemlékezni mi és mond ki.
Orime-t meglepte a fiú éles esze.
- de…nem emlékszem.
- Akkor majd mi megvédünk. Orime olvasd le a kardod fogóján lévő nevet.
- Hathor. –mondta ki és a kard nagyobb lett, Orime sikított.
- Na erről nem tudtam, de ez bejön! Aton! –ejtette és az ő karja is nagyobb lett.
Sakura nem tudott mit csinálni,, nagyon izgult.
- Gyerünk kislány emlékezz vissza, mi volt ráírva?
- Nem tudom…az eleje T-vel volt és a vége is.
- Tefnet? –kérdezett vissza, Sakura kiejtette és egyből megjelent, még egyszer mondta és nagyobb lett.
- Honnan tudtad? –kérdezte Orime.
- Ezek egyiptomi istenek nevei. Töriből ezzel mentem át kettesre. –és ezzel futni kezdett, a két lány követte.
- Várj, ez nem olyan nagy mint az előző. –nézett Sakura a Carcase-ra.
- Amit először öltem az jóval nagyobb volt. –vont vállat Rewrite és nekiesett. Sakura követte.
- Felugrok a hátadra, onnan meg a lábára. –kezdte.
- Hajrá! –szólt és meghajolt, a lány felpattant, ugrott egyet, a kardját belevágta a Carcase lábába és megkapaszkodott.
- Jobb mint a hullámvasút! –kiáltotta.
- Orime mit állsz ott, segíts! –kiáltott rá Rewrite. A lány megszeppenve szorongatta a kardját. Rewrite visszafutott, a hátára kapta és Sakura mellé ért vele. Sakura kinyújtotta Orime-nek a kezét.
- Fogd már meg, ne bénázz! –rivallt rá a fiú. Orime remegve fogta meg a kezét, Rewrite megállt, Orime sikított, Sakura felállította a kardjára, Orime pedig az egyik tüskébe kapaszkodott.
- Most te jössz haver. –szólt Sakuara Rewrite-nak aki ismét futott, elkapta a lányka kezét és felhúzta magát Orime testén. A lány ismét vörös lett. Rewrite felmászott és megpróbált előre jutni, ám megvágta saját kardjában a kezét. Nem törődött vele, felhúzta a másik két lányt.
- Nekem ez nem megy! –mondta Orime.
- Dehogy nem! Csak…csak siess előre és vágj a nyakába. –vezényelt a srác, mindhárman megpróbáltak előre jutni de a Carcase ugrált, csapkodott és üvöltött. Rewrite előre dobta Orime-t, aki nagyot nyekkent, de ettől függetlenül bele vágott a kemény bőrbe.
- Rewrite! –sikított a fiúnak aki nehezen, de odaért, saját karját eldobta mert nélküle könnyebb volt a mászás, Orime mellé kúszott és elkezdte lábbal lenyomni a kardot.
- Mond a kard nevét!
- Hathor! –és ezzel a Carcase megsemmisült.
- Ez gyenge volt. –fújta ki magát Rewrite, ám ekkor ismét Carcase-üvöltést hallottak. A fiú elvigyorodott.
- Hosszú napunk lesz!

Ismét egy hét telt el, ők hármasban pedig folytatták az irtást. Rewrite éppen az iskola tetején feküdt.
- Érdekes. Innentől még veszélyesebb lesz az életed. –mondta neki Tei a beszámoló után.
- Én élvezem. –vigyorgott.
- De lehet hogy Orime nem. Szoktam vele beszélni. Nem esik jól neki hogy folyton szidod. És amiért Sakura-val jóba vagy.
- Sakura? –ült fel.
- A rózsaszín. –bökte meg a lábával.
- Ja. De ő jó fej és klassz a stílusa.
- Orime meg szeretne a barátod lenni.
- de nekem nincsenek barátaim!
- Én se? –nyújtotta ki a nyelvét. Rewrite felült.
- Szerinted mi barátok vagyunk?
- Persze! –mosolygott.
- Nem. Nem vagyunk. –állt fel.
- Most megint piszkálni fogsz?
- Tei mi nem vagyunk barátok. Azért mert múltkor azt mondtam hogy elhallgattassalak még nem biztos hogy úgy is érzek. Nem vagyunk barátok. –sétált ki. Tei összerogyott, a szívéhez kapott, keservesen sírni kezdett. Két óra múlva nagyszünetben ment fel hozzá Sakura és Orime.
- Mi történt? –szinkronba szaladtak oda. Tei nem tudott először válaszolni, csak sírt.

Esteledett. A két lány csengetett Rewrite ajtaján. Az álmosan törölgette a szemét.
- Mi van már megint?
- Megbántottad Tei-t! –kezdte egyből Sakura.
- Mikor is?
- Azt mondtad neki hogy nem vagytok barátok!
- Mert nem is vagyunk! Nekem nincsenek barátaim.
- És mi mik vagyunk? –húzta magához Orime-t.
- Akik idegesítenek engem. –vágta be az ajtót.